Szaploncsay Zoltan kúria

A máramarosi Tiszaveresmart faluban a Szaploncsay családnak két nemesi kúriája volt.Számos olyan történet, kering amely többé-kevésbé igaz, amikre a falubeliek még mindig emlékeznek . Ma, az egyik hatalmas birtokon csak a hátralévő idő romoiai láthatoak a másik pedig iskola-kúria visszaigényelés előtt áll. A helységben a történelem magnolia illatú és ez azért van , mert a grof kertésze akkoriban benépesitette a települést ezekkel a nemes fákkal. A legelsö nemesek,1800 környékén telepedtek le a helységben, tesvérek voltak, Szaploncay Jozsef és Szaploncay Zsigmond.Ugyan abban az idöben épitették a két kúriát is. Jozsef parlamenti képviselő helyettes volt és kúria épitésével a feleségét bizta meg, akit a falubeliek nagyon szerettek.Tiszaveresmart utolsó földesurai ungyancsak két Szaploncsay tesvérpár volt Pál és Zoltán.

Pál 1938-ban tuladott a kuriáján egyesek szerint kénytelen volt eladnia a kúriát, mások szerint joszántából adta ell az épülete és Budapesten vásárolt magának egy palotát. 1940-ben azomban visszatért Tiszaveresmartra és még egy pár évig gazdálkodik a birtokán. Szaploncsay Zoltán azomban 1944-ben elhagyja az országot, Pál nem menekül el de majd késobb az államositás végén, egy éjszaka elhurcojják és tömlöcbe vetik, ahol meg is hal. Rendszer váltás útán Zoltán leszármazotjai visszaigenylik a birtokot. A kúriát klasszicista stilusban épitették 1848-1849 között.