Sándorhomok, Berenczei Kováts kúria

A kúria XIX. század második felében épült, a Berenczei Kováts nemesi család otthonául szolgált. A kúria tulajodonosa az utolsó tulajdonosa Berenczei Kováts Sándor volt, és a bátyja kastélyával szemben helyezkedik el. Az épület jól karbantartott, tökéletesen elhelyezkedik a tájban, melyet a fák, és a zöld terek még jobban kiemelik .A monumentális épület jól megőrzött, a falak meleg színe, az egyszerű esztétikai díszítés felhívja a járókelők figyelmét. 1949 március 3.-án következett be az amikor a családot kilakoltatták és birtokait államosították. Ettől a dátumtól kezdődően határőrállomásként, fogdaként funkcionált, majd 1950-től állami óvodának és iskolának adott otthont. A kommunizmus éveiben az akkori politikai rendszer miatt a falubeliek kénytelenek voltak minden kapcsolatot megszűntetni a családdal és ez az állapot csak a forradalom után változott. Az épület az 1990-es évek második felében került vissza a család tulajdonába, ekkor viszont a településen nem volt más megfelelő épület iskola üzemeltetésére. Ahhoz, hogy a faluban ne szűnjön meg a magyar iskola, a család jóindulatára volt szükség. Így a kúria még kilenc évig minden fajta ellenszolgáltatás nélkül adott otthont az iskolának. A kúriához köthető egy másik híres személyiség, Berenczei Kováts Lajos, aki 1812-ben Sándorhomokon született, közgazdász, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, Széchenyi közlekedési államtitkára és jó barátja volt. Kováts Lajos elkötelezett híve volt Széchenyi politikai és gazdasági programjának, a társadalmi haladás ügyének. Mint Közlekedési Minisztériumi osztályvezető készíti el Pest-Debrecen-Szatmárnémeti vasútvonal építésének tervét. A kúrián elhelyzett tábla is neki állít emléket.