Böszörményi kúria

A hiripi és ivácskói Böszörményi család Szatmár vármegye egyik régi nemesi családja, melynek tagjai és kiemelkedő személyiségei három évszázadon át jelentős gazdasági, politikai és társadalmi szerepet játszottak Pettyén, Szatmárnémeti, Aranyosmeggyes, Nagykolcs,valamint a vármegye életében.A család hosszú ideig kettős vezetéknevet használt, így tagjai hol Böszörményi-Nagy, hol Nagy alias (másként) Böszörményi néven jelentek meg.

1756-ban Sámuel és fiai Sámuel, Ferenc és József, Mária Teréziától (1740-1780) kaptak újabb adománytés címeres levelet Pettyénre. Így ezt követően itt alakult kia család központi birtoka, melyen a nagycsalád több sejtre bomolva évszázadokon át élt és gazdálkodott, lakóhelyül egy kúriát építve. A telek mélyén elhelyezkedő téglalap alapú, palával fedett sátortetős épület a 19. századi átalakításokkal egy hattengelyes kétszárnyú épületté alakult, közepén kissé kiugró, timpanonban záródó, zárt portikussal. Az épület sarkain kváderkövet utánzó vakolatdiszítés húzódik. A főhomlokzat szögletes nyílászáróit vakolatkeret övezi, a szemöldökpárkány fölöttegy-egy kagylódíszítéssel. A portikusajtaját két oldalt fejezetes pilaszter szegélyezi, melyre egy erőssen kiugró szemöldök támaszkodik, fölötte egy félköríves kagylódíszítés mélyed a falba. A portikus ablakai félkörívben záródnak, mely arra utal, hogyaz átalakítás előtt nyitott lehetett. Az épület előterét kör alakú virággrupp díszítette. Ez tette lehetővé, hogy a kocsik az egyik irányból érkezve a bejárat előtt állhassanak meg. Böszörményi Károlyt a kúriából egyik napról a másikra kilakoltatták, mivel megkezdődött a mezőgazdaság szocialistaátalakítása. s első lépésként 1952-ben megalakítják a társas gazdaságot(TOZ), melyhez az épületet irodának rendezték be.