Bethlen Pál-kastély és kastélykert

Bethlen települést 1305 előtt alapították. Körülbelül 1543-ban vár épült a településen. Ezt 1570-ben reneszánsz stílusúra alakították át, majd királyi parancsra 1712 környékén lerombolták. Bethlen Pál kastélyának építési körülményei ismeretlenek, valószínűleg egy korábbi kastély átépíttetésével készült,amelyből megmaradt két bástya, de azonban a barokkos oromzatot átalakították, a földszintes épületre egy emeletet húztak, így jött létre az eklektikus stílusú új kastély.Sisa József művészettörténész szerint Kallina Mór jó nevű építész tervei alapján valósult meg a kastély átalakítása. A kastélyt a 20. század elején kőfal vette körül.A kétszintes kastély szabálytalan tömegformálású és többrendbeli beavatkozások nyomait mutatja. Az épület magját egy nyújtott tengely alkotja, amely észak-dél irányban húzódik. Egy nagyméretű előadóterem, a déli oldalon pedig három kisebb méretű terem alkotják az épület földszinti magját. Ezt a hosszabb egységet két oldalról egy-egy rövid helyiség övezi, amelyek összekötik az épület magját az épület két sarkán elhelyezett hatszögű tornyokkal. Az egykori épületmag szimmetriáját az 1980-as években megnagyobbított előadóterem bontja meg. A fő épületszárny középső tengelyében egy háromtengelyes rizalit kapott helyet, amelyhez az épületbe vezető lépcsős terasz kapcsolódik. A rizalit rejti magában a főlépcsőházat a lépcsőfordulós, emeletre vezető kétkarú lépcsővel. A fentiekben ismertetett fő szárnyra merőlegesen csatlakozik egy öt helyiséget magába foglaló szárny.Az épület kétszintes, tengelye észak–dél irányban húzódik. A földszinti részt egy nagy előadóterem és három kisebb terem alkotja. Az emeleten a helyiségek elrendezése hasonlít a földszintéhez,nagyon kevés eltéréssel.Az egyik lényeges különbség az, hogy az északi, alacsonyabb torony csupán földszintes, míg a nagyobb alapterületű déli toronynak (amelynek belső terét három helyiségre tagolták) emeleti szintje is van. Az északi bástyához hasonlóan, az épülettömb északi felén elhelyezkedő előadóteremnek szintén nincs külön emeleti szintje. A földszinti alaprajzon megfigyelhető az előadóterem bővítésének vonala, de az emeleten csupán a terem légtere található. Az épület alatt egy pince húzódik, amelynek négy boltozott helyisége van. Az átépítés során megváltoztatták a főhomlokzat kiképzését, amely addig, középen barokkos csigavonalas oromzat és ennek fő dísze a gyámkősoros párkány felett elhelyezett nagyméretű Bethlen-címeres tábla volt.Megfigyelhető, hogy a korábbi földszintes épület egy részére emeletet húztak. A nagyterem és az északi torony földszintes maradt,a bejárati rizalit és a tőle délre elhelyezkedő épületszárny viszont egy szinttel magasabb lett, a déli torony is emeletes.A bejárati rizalit előtti teraszt meghagyták az eredeti állapotban, az ablakokat viszont megváltoztatták. A földszinten, az ajtó két oldalára egy-egy záróköves keretezésű, egyenes záródású ablak került. Az emeleten a középső egy hármasablak, két oldalán egy-egy szemöldök-keretes ablak foglal helyet. A rizalitot lezáró oromzat formája is megváltozott, a német reneszánsz ihletésű csigavonalas építményt egy hármasablak töri át, alatta egy kis táblába foglalt Bethlen-címer látható. A homlokzat déli szárnyán a földszinten két egyenes záródású ablak, felettük két pár kettős ablak jelenik meg, az ablakok elosztása megegyezik a ma is látható állapottal.Az 1980-es években végzett átalakításoknak köszönhetően módosult a homlokzat képe. A rizalittól balra (északra) elhelyezkedő épületszárny ablakait befalazták és a szárnyat megmagasították, így jött létre az előadóterem. A rizalit architektúráját megtartották, de eltüntették az ablakok keretezését és eltávolították a Bethlen családi címert az oromzatról. A bástyák közül a déli esett át fontosabb bevatkozáson, földszintjén ugyanis befalazott ablakok nyomai látszanak. A déli szárny alsó szintjén látható egy szegmensíves bejárati ajtó, amely a pincébe vezet.Az épület hátsó homlokzata kevésbé vonzó képet mutat.Az épületen végrehajtott 20. századi bővítések teljesen megbontották az együttes tömegkompozícióját, silány külsőt eredményezve. Jelenleg a hátsó homlokzat két fontosabb részre bomlik. Az északi szárnyban helyezkedik el a kibővített előadóterem, melynek külső homlokzatát csupán egy bejárat tagolja, előtte félköríves, lépcsőzetes terasz látható. Ezen a részen volt az egykori hátsó bejárat. A Bethlen Pál korabeli állapotokra utal a két saroktorony, valamint az emeleti zárt erkély.A kastély egykori berendezése, csak az eredeti, 1900 körüli állapotokat szemlélteti a faburkolatos és esztergált korláttal ellátott főlépcsőház kialakítása. A főlépcsővel szemben, az emeleten egy nagyméretű zöldmázas historizáló kandalló maradt fenn, amelyet gazdag későreneszánsz jellegű motívumkinccsel díszítettek (fogazatos párkány, tojássoros fríz, gyümölcs- és virágfüzérek.A kastélyhoz tartozó melléképületek közül jelenleg csupán egy áll fenn, múzeumnak átalakítva. Tíz évvel ezelőtt még állt két lakóépület (egyikben konyha és cselédház, másikban a vendégház volt egykoron), valamint a 18. századinak gondolt, barokkos ablakú istállók. Ezeket az épületeket időközben elbontották.A kastély hátsó homlokzata egykor egy igényesen kialakított parkra nézett, amelynek fáit az 1960-as években kivágták.