Bályok Bihar megye északke-leti részén, a Berettyó balpartján terül el.
Elsõ írásos említése 1213-ból va-ló. A birtokot Mátyás király elkobozta Bályoki Szilveszter földesúrtól, és a nagyváradi püspöknek adományozta.1491-ben Pruisz János nagyváradi római katolikus püspök ösztönzése nyomán fából kastélyt építettek Bályokon, a Berettyó menti fás ligetben. Ez tekinthető végső soron a későbbi angolpark és a Károlyiak által 1890-ben építtetett, ma is meglévő barokk stílusú kastély „előfutárának”.
Az építmény két főrészből áll, az alacsonyabb szárny élelmiszerraktárként, főzőkonyhaként, mosogatóhelyiségként üzemelt. A nagykastély alatt többrészes pince húzódik, itt kapott helyett a fűtőkazán, amellyel a földszinti termeket melegítették be. Az emeletet csempekályhákkal, valamint olasz márványburkolatú kandallókkal fűtötték. A földszinten ebédlő, társalgó, dohányzószoba, vadászterem állt, valamint a gróf dolgozószobája. Az első emeleten a háló- és a vendégszobák voltak, míg legfölül tanulószobákat és a nevelőtanárok szobáit alakították ki. A tornyokban óriási tartály biztosította a kastély vízellátását, a fürdőszobák működését. A toronyóra az egész falunak időmérőként szolgált, messze a határban dolgozók is jól halhatták, mikor ütötte az ebédidőt. Az ottlakók éjjeli nyugalmát éjjeliőr vigyázta. Egy elmés szerkezettel ellenőrizték, hogy az őr nem szundikált-e el szolgálati ideje alatt. A szerkentyűn minden félórában meg kellett nyomnia egy gombot, ami egy lassan körbeforgó papírszalagon lyukat nyomott. Így könnyen ellenőrizni lehetett a lyukasztás időpontját. Az épület homlokzatán díszeleg a Károlyiak címere. A parkban zsiliprendszerrel ellátott, kővel kirakott csónakázó tavacskát alakítottak ki, ami fölött hidacskák íveltek át, a parti rész virággal borított. A gyönyörű kertben filagóriákban, rejtett zugokban lehetett pihenni, pávák sétálgattak kecsesen. Az 1963-ban történt számbavételkor 783 évelő és 1108 lombhullató fa díszítette a kastélyparkot.
A kommunista érában és azt követően többféle funkciót is betöltött a kastély, de leginkább hasznot igyekeztek húzni belőle, mintsem ápolni, értékeit védeni. Még termálvizes strandot is kiépítettek a nyolcvanas években, de már az sem üzemel. Manapság bár még büszkén áll az épület a hajdani dicsősség mementójaként, de a habarcs alól ki-kivicsorító téglák a lassú enyészet előhírnökei. A belső patina is megkopott már, a nemtörődömség nemzeti múltunk enyészetét hozza közelebb.
A bejáratnál egyenruhás őr hessegeti el a kíváncsiskodókat. Azt sem árulja el, ki az ingatlan jelenlegi tulajdonosa.
Bályok Bihar megye északke-leti részén, a Berettyó balpartján terül el.
Elsõ írásos említése 1213-ból va-ló. A birtokot Mátyás király elkobozta Bályoki Szilveszter földesúrtól, és a nagyváradi püspöknek adományozta.1491-ben Pruisz János nagyváradi római katolikus püspök ösztönzése nyomán fából kastélyt építettek Bályokon, a Berettyó menti fás ligetben. Ez tekinthető végső soron a későbbi angolpark és a Károlyiak által 1890-ben építtetett, ma is meglévő barokk stílusú kastély „előfutárának”.
Az építmény két főrészből áll, az alacsonyabb szárny élelmiszerraktárként, főzőkonyhaként, mosogatóhelyiségként üzemelt. A nagykastély alatt többrészes pince húzódik, itt kapott helyett a fűtőkazán, amellyel a földszinti termeket melegítették be. Az emeletet csempekályhákkal, valamint olasz márványburkolatú kandallókkal fűtötték. A földszinten ebédlő, társalgó, dohányzószoba, vadászterem állt, valamint a gróf dolgozószobája. Az első emeleten a háló- és a vendégszobák voltak, míg legfölül tanulószobákat és a nevelőtanárok szobáit alakították ki. A tornyokban óriási tartály biztosította a kastély vízellátását, a fürdőszobák működését. A toronyóra az egész falunak időmérőként szolgált, messze a határban dolgozók is jól halhatták, mikor ütötte az ebédidőt. Az ottlakók éjjeli nyugalmát éjjeliőr vigyázta. Egy elmés szerkezettel ellenőrizték, hogy az őr nem szundikált-e el szolgálati ideje alatt. A szerkentyűn minden félórában meg kellett nyomnia egy gombot, ami egy lassan körbeforgó papírszalagon lyukat nyomott. Így könnyen ellenőrizni lehetett a lyukasztás időpontját. Az épület homlokzatán díszeleg a Károlyiak címere. A parkban zsiliprendszerrel ellátott, kővel kirakott csónakázó tavacskát alakítottak ki, ami fölött hidacskák íveltek át, a parti rész virággal borított. A gyönyörű kertben filagóriákban, rejtett zugokban lehetett pihenni, pávák sétálgattak kecsesen. Az 1963-ban történt számbavételkor 783 évelő és 1108 lombhullató fa díszítette a kastélyparkot.
A kommunista érában és azt követően többféle funkciót is betöltött a kastély, de leginkább hasznot igyekeztek húzni belőle, mintsem ápolni, értékeit védeni. Még termálvizes strandot is kiépítettek a nyolcvanas években, de már az sem üzemel. Manapság bár még büszkén áll az épület a hajdani dicsősség mementójaként, de a habarcs alól ki-kivicsorító téglák a lassú enyészet előhírnökei. A belső patina is megkopott már, a nemtörődömség nemzeti múltunk enyészetét hozza közelebb.
A bejáratnál egyenruhás őr hessegeti el a kíváncsiskodókat. Azt sem árulja el, ki az ingatlan jelenlegi tulajdonosa.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu