Betegh-kúria

A felőri kastély-kúria valamiért kiesik a szakirodalom látóköréből, így a múltjáról sok tekintetben nagy a bizonytalanság. Biró József erdélyi kastélyokról szóló munkája mindössze annyit jegyzett meg, hogy a kastélyt 1813-ban építették. Ennek fényében valószínű, hogy nem a Betegh család (akiknek nem valószínűsíthető, hogy ez időtájt lett volna már felőri birtokuk) kezdte felépíteni az udvarházat, hanem a Kozma család.

A felőri kúria valamiért kiesik a szakirodalom látóköréből, így a múltjáról sok tekintetben nagy a bizonytalanság. Biró József erdélyi kastélyokról szóló munkája mindössze annyit jegyzett meg, hogy a kúriát 1813-ban építették. Ennek fényében valószínű, hogy nem a Betegh család (akiknek nem valószínűsíthető, hogy ez időtájt lett volna már felőri birtokuk) kezdte felépíteni az kúriát, hanem a Kozma család. Betegh Dániel gárdista csak később, a napoleoni háborúk után költözött ide. Az építő valószínűleg a kézdiszentléleki Kozma Imre alispán, táblai ülnök volt, és aztán beházasodás útján került később Betegh Imre birtokába. A kúria klasszicista stílusban épült, az épület egy régi kocsifelhajtó mögött húzódik. Szimmetrikus és meglehetősen puritán kialakítású főhomlokzatát a négy egyszerű, négyzetes oszlopon nyugvó timpanon határozza meg, koronázó párkánya rovátkás díszítésű, és ez tulajdonképpen az épület egyetlen dekoratív eleme. Az épület ajtó- és ablaknyílásai egyenes záródásúak, dísztelenek, tetőzete kétsíkú, ez a barokkot idézi. Jelenleg kábeltévé-társaság és kocsma is működik benne, a hátsó részében családok is laknak.